Nóra mondta

Nóra (4): Én már egész jól ülök a biciklin, csak a bicikli mindig kimegy alólam…

Nóra (4):
– Anya, én maciéhes vagyok…
– Tessék?
– Hát Maciéhes. I cha Bärenhunger… (Svájcban nem farkaséhesek 😉 )

Nóra (4) nézi, ahogy a tévé kábeljeit igazgatom. Egyszercsak kicsit félénken megszólal:
– Apa, nem fog megrázni az áram?
– Nem, most nincs benne áram.
– Miért, kiöntötted belöle?

Nóra (4) először volt hosszabb időre “egyedül” a nagymaminál (kb. 850 km-re tőlünk). Utána büszkén meséli: Apa, én egyszer sem sírtam a Gabi mamánál. Csak kétszer voltam szomorú és akkor csöpögtek a könnyeim.

Nóra (3 hónap múlva 4 éves) kapott egy új cipőt, érdeklődve forgatja. Amikor a talpához ér, megszólal: Ketvenhat.
Mint kiderült, a méretét olvasta le 🙂 (26)

Nem sokkal később egy könyvben megláttott egy négyest és megjegyezte: Ennyi éves leszek nemsokára. Én rámutattam egy hármasra, hogy most meg ennyi idős vagy, mire felháborodottan tiltakozott, hogy ő nem három éves, hanem három és háromnégy… (3 és háromnegyed)

Kíváncsiak voltunk, Nóra (3,5) tisztában van-e a mennyiségekkel, ezért megkérdeztük: Ha választhatnál, három csokit kérnél, vagy ötöt?
A válasz egy nagy vigyor kíséretében: Tizet…

Nóra (3.5): Most az a legfontosabb, hogy megtanuljak élni…

Nóra (3): Apa, neked olyan szép nadrágod van! De nekem nem tetszik!

Nóra (3) sorra veszi a ház főbb elemeit és magyarázza, hogy mi mire való: a tető arra, hogy ne essen be az eső, az ereszcsatornán lefolyik a víz a csatornába, a függöny arra, hogy el lehessen húzni, a fal arra, hogy ne fázzunk, a mikró arra, hogy hideg dolgokat melegítsünk benne, stb, stb. Mivel az erkély kimaradt, rákérdezek: És az erkély mire való?
– Hogy ha kimegyünk a szobámból, le ne essünk…